PEDAGÓGIA I.

Deutsch Krisztina

tanársegéd

Félévközi követelmény

nÍrásbeli dolgozat: két alternatív pedagógia összehasonlító elemzése táblázat formájában, 2-3 oldal terjedelem

Az összehasonlítás szempontjai: alternatív pedagógiák emberképe, pedagógiai koncepciója, a társadalom mely rétegeit célozza meg, a tanulás értelmezése, a tartalom – játék – munka – tanulás viszonylata, napirend, berendezés és eszközök, pedagógus szerepe, tervezés, képzés

SZAKIRODALOM

nKozma Béla: Pedagógia I. 101-139. o., Pedagógia II. 31-128. o. Comenius Bt., Pécs 1996.

nRanschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió 135-150. o.; NTK, Bp., 1998.

nNémeth András: A reformpedagógia múltja és jelene; NTK, Bp., 1996.

nHermann Alice: Emberré nevelés; TKK, Bp. 1986.

nBáthory Zoltán: Tanulók, iskolák, különbségek; Okker, Bp., 1997.

nNAT.

nFalus Iván:Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához; NTK, Bp.,2003.

A PEDAGÓGIA HELYE A TUDOMÁNYOK RENDSZERÉBEN

Általános

 Általános pedagógia

Az adott társadalom és nevelés összefüggéseivel foglalkozik

2. Neveléselmélet

A nevelés folyamatával, tartalmával és módszerével foglalkozik

3. Oktatáselmélet – Didaktika

A tanítási –tanulási folyamat kérdéseivel foglalkozik

4.Neveléstörténet

Különböző korok nevelési céljaival, módszereivel foglalkozik

5. Összehasonlító pedagógia

Különböző országok oktatáspolitiká-ját, iskolarendszerét hasonlít-ja össze

Speciális

1. Életkori pedagógia

-óvoda                -iskola      -felsőoktatás

-felnőttoktatás (andragógia)

2. Nevelési tényezők pedagógiája

-családi nevelés

-ifjúsági mozgalom

-bentlakásos intézmények

-napközi otthon

tömegkommunikáció

3. Egyéb speciális területek

-gyógypedagógia

-kriminálpedagógia

-tantárgypedagógia

-egészségpedagógia

-katonapedagógia

A PEDAGÓGIA FOGALMA, TÁRGYA ÉS JELLEGZETESSÉGEI

A PEDAGÓGIA a görög eredetű Paidagogos – gyermek vezető, gyermek kísérő szóból származik. Ezen belül a vezetés egy folyamatot jelöl, amely valahonnan valahová vezet. Ez esetben a nevelés tudatos és célirányos személyiségformálást jelent.

A pedagógia TÁRGYA tehát a személyiség, ezen belül a gyermek fejlesztésének, alakításának folyamata.

¨ismereteket kell szereznie, hogy a világot megismerje és birtokba vegye

¨a szocializáció során egyrészt értékeket és normákat kell interiorizálni, másrészt az emberi és társas kapcsolatok formáit kell elsajátítani

A nevelés olyan folyamat, amelyben tervszerű (intézményes) fejlesztő hatások -a szülő, a pedagógus, a védőnő által- és spontán (intézményen kívüli) hatások -a környezet által- egyszerre érvényesülnek.

Ebből adódik sztochasztikus jellege: a hatás és az eredmény közötti ok-okozati kapcsolat nem egyértelmű és nem azonnali. A végeredmény nem kiszámítható (A tervszerű vagy a spontán hatások érvényesülnek inkább?) A nevelési folyamat eredményei inkább tendencia jellegűek.

A NEVELÉS TÖRTÉNETI JELLEGE, KOMPLEXITÁSA

nA nevelés csak emberre jellemző, ebből kifolyólag történeti és nemzeti jellegű.

¨történeti jelleg: minden kornak megvolt a maga embereszménye és felfogása a nevelés céljáról.

naz ókori görög nevelés célja: az erkölcsösség, kalokagathia: test és szellem egysége

na római nevelés: általánosan művelt állampolgár

nközépkor: erkölcsi tökéletesség a vallás által

nhumanista nevelés: a sokoldalú és tökéletes ember

nPolgári társadalom: művelt, tevékeny ember

¨nemzeti jellegű is: pl.Hellaszon belül Spárta katonaállam, ezért embereszménye ez egészséges és edzett férfi és nő

nA nevelés bipoláris jellegű, a nevelő és a nevelt kölcsönösen hatnak egymásra.

nKomplex: egyszerre hatnak a folyamat során biológiai, élettani, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek.

A NEVELÉS, MINT ÉRTÉKKÖZVETÍTŐ FOLYAMAT

nA nevelés által származtat át  értékeket  egyik generáció a másiknak.

nUgyanakkor értéket is közvetít: minden korban az uralkodó osztály érték és normarendszerét közvetítette. Jelenleg a középosztály érték és normarendszerét igényli és közvetíti az intézmények által.

nÉRTÉK: a személyiség legmélyebben beágyazott, eligazodást segítő támpontja, amely biztonságot, következetességet nyújt a társ.i léthez. (szociológia)

nKulturális alapelvek, melyek megmutatják, hogy az adott társadalomban, mi a kívánatos és fontos.

nÉrtékrendszer: az egyes értékek egységes rendszerré szerveződnek. A viselkedésünkben, az életmódunkban ez jelenik meg.

nNORMÁK: a viselkedés írott vagy íratlan szabályai. Formális – informális, egyetemes – alternatív normák.

nATTITŰD. Beállítódás, értékelő viszonyulás konkrét helyzetre, személyre, tárgyra. Mindig van emocionális és intellektuális vonatkozása.

A NEVELÉSI KONCEPCIÓK CÉL ÉS ÉRTÉKFELFOGÁSA

Az egyes nevelési koncepciók között úgy lehet különbséget tenni, hogy milyen a cél és értékelméletük (Bábosik István)

nNormatív – értékkövető koncepciók: a porosz, herbarti rendszerhez kötődik. Megmondja, hogy hosszú távon mely értékek a jók és követendők. Itt etikai értékekről van szó.

¨Direkt nevelési módszerek: a pedagógus szelektál, preferál és közvetít – a diák passzívan befogad.

nÉrtékrelativista koncepciók: a tevékenységből derül ki, hogy mi az érték. Tapasztalatszerzés útján sajátítom el azokat az értékeket, amelyeket követésre érdemesnek tartok. A reformpedagógiák tartoznak ide.

¨Indirekt nevelési módszerek: A pedagógus életszerű körülmények között tevékenykedteti a gyermeket. A közösség tevékenységét szervezi és közvetetten irányítja. Gyermeki önállóság és autonómia fejlődik általa.

A SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK: ÖRÖKLŐDÉS, KÖRNYEZET, NEVELÉS

nAz ókortól a XIX. sz.-ig minden társadalomban, minden filozófus (Platón, Arisztotelész, Erasmus, Descartes, Kant) hiszi és hirdeti a nevelés fontosságát.

LOCK „tabula rasa” elmélete: az ember megszületésekor egy tiszta lap és a ráírtaktól – azaz a neveléstől függ, hogy mi lesz belőle.

nA XIX. sz. biológiai kutatásai „az öröklés tanulmányozása” megrengetik az eddigi nevelési elméleteket és azt mondják, hogy jellemünk az öröklés által meghatározott, és alig változik az életünk során.

Az idők során az öröklés és a környezet viszonyáról különböző felfogások, irányzatok születtek. A XX. sz.-i elméletek:

¨Biológiai determinizmus: az öröklés szerepe a meghatározó. Az erények és a bűnök velünk születnek.

¨Szociális determinizmus: minden a környezeti tényezőktől, a neveléstől függ. WATSON: „Adjatok nekem egy csecsemőt, és csak tőlem függ, hogy bűnöző vagy államférfi lesz belőle.”

¨WILLIAM STERN konvergencia elmélete: a két tényező összeadva alakítja a gyermek személyiségét.

A SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A mai tudományos elmélet szerint:

SZEMÉLYISÉG: öröklött tényezők X környezet (ALLPORT)

Ugyanis az öröklött és környezeti hatások nem összeadódnak, hanem megsokszorozódott kombinációkat hoznak létre.

Mindkettőnek fontos, szinte egyenrangú a szerepe.

Velünk születnek: genetikus tulajdonságok, magzatot ért károsító hatások.

ADOTTSÁGOK: velünk született potenciális lehetőségek =>

tanulás és gyakorlás során

KÉPESSÉGEK => különböző halmozott képességek - TEHETSÉG

AZ EMBER ÉLETÉNEK SZENZITÍV PERIÓDUSAI, A  VÉDŐNŐ NEVELÉSI KOMPETENCIÁJA

A nevelés a magzati élettől az élet végéig tart.

Szenzitív periódusok:

nA megszületést követő első óra: imprinting élmény- korai bevésődés az idegrendszerbe a szem és bőrkontaktus által.

¨Újszülött: „ lefényképezi” az anyát: te vagy a minden, te vagy a biztonság!

¨Anya: a korai anyai érzés, a féltő gondoskodás kialakítását facilitálja

SALK kísérlete 3 héttel a szülés után, RANSCHBURG kísérlete

Védőnő felkészítő tevékenysége a várandósság idején!

nA szülést követő 2-3 hónap: az anya mosolya bevésődik a gyermekbe. A szoptatás intim helyzetében az anya és a csecsemő még együtt él, egymást figyelik. A csecsemő, majd a gyermek is úgy tanul meg mindent, hogy a szülő visszajelez: mosolyra mosollyal, gőgicsélésre gőgicséléssel válaszol. A szavakat – tetteket szociális dicséret, értékelés követi, az erkölcsi normákat így sajátítja el.

¨2 hónapos korig: komfort mosoly

¨2 hónapos kor után: szociális mosoly – az anya arcára mosollyal reagál (Örülök, hogy jöttél, hogy felveszel, hogy más szemszögből látom a világot.)

AZ EMBER ÉLETÉNEK SZENZITÍV PERIÓDUSAI, A VÉDŐNŐ NEVELÉSI KOMPETENCIÁJA

n6-8 hónapos kor: szeparációs félelem megjelenése – az anya eltűnése a szobából félelmet vált ki a gyermekben (fél, hogy elveszti a biztonságot, a megszokott gondozást). Az anya ne hagyja tartósan ebben a helyzetben, mivel valódi félelmet él át.

n1 éves kor körül: a gyermek mozgásfejlődése és kíváncsisága kapcsán kitágult világ ezer veszélyt rejt, ezért a szülőknek el kell kezdeni korlátokat állítani, ekkor kezdődik a NEM – a TILTÁS IDŐSZAKA. A tiltás fontos része a tanulási folyamatnak, a normák elsajátításának. Nem mindegy, hogy a szülők tiltásukat mivel indokolják (a büntetéstől vagy a tett következményétől fél a gyermek).

n2-3 év: dackorszak: az autonómia, az önállósági törekvések kezdete. A gyermeket frusztrálja a szülői tilalom. Mivel egyszerre szereti is és gyűlöli is a szülőt, ez elviselhetetlen feszültséget, súlyos belső konfliktust okoz. à Saját akarataként éli tovább a szülői akaratot, s megmarad a szülői szeretetben. Ezzel kezdődik a szülői tilalmak és a szülői magatartásmódok beépítése a személyiségbe. Nem szabad erőszakos módszerekkel visszaszorítani a gyermek önállósodási törekvéseit, mert ezzel teljesen visszavetjük az önállóság kialakításában. A szülőtől türelem, magyarázat szükséges.

 

nVannak életszakaszok, amikor a gyerekek a megugrott fejlődés következtében, felfedezve a világ veszélyeit – fenyegetéseit megijednek, és vissza – visszatérnek az anyához vigaszért, biztonságért.

Nagyon fontos az anya szeretete, a megkapaszkodás. Az anya részéről a vezérmotívum: „Itt vagyok, megkapaszkodhatsz bennem!”

nBOWLBY (1951, Anyai gondoskodás és mentális egészség c. könyve): az anyai gondoskodás megvonása az élet első 3 évében maga után vonja a környezethez kapcsolódni képtelen, szeretet nélküli pszichopata karakter kialakulását. => A csecsemőotthonokban e felismerést követően került sor a kis létszámú, azonos gondozónőkkel való csoportok kialakítására, később lakásotthonok.

nMonotrópia legkorábbi cáfolata: ANNA RFREUD és DUNN kísérlete (1951)

A NEVELŐI ATTITŰDÖK SCHAFER HIPOTETIKUS MODELLJE ALAPJÁN

A család érzelmi tengelye mentén: meleg – hideg attitűd lehetséges

¨meleg

na gyermeket elfogadó, megértő viselkedés

na szülő a tetteit megindokolja

ngyakran beszélget a gyermekkel

na helyes viselkedést megerősíti, gyakran dicsér

¨hideg: az ellenkezője az előbbieknek

A viselkedési szabályok mentén engedékeny és korlátozó attitűd lehetséges.

¨engedékeny: vannak szabályok, de betartásukban rugalmasság érvényesül

¨korlátozó: merev rendszabályok, mindenkor jó modor, tilos az agresszió bármely családtaggal – testvérrel

A korlátozó nevelés a szorongás irányába hat => C típusú személyiség

A valóságban tiszta attitűdök nincsenek – az a kérdés, hogy melyik dominál. Mindez függ attól, hogy a szülőt hogyan szocializálták, az illető szülő milyen személyiség, milyen nevelési elveket vall.

A NEVELŐI ATTITŰDÖK SCHAFER MODELLJÉBEN

NEVELÉSI MÓDSZEREK

A módszer vagy metodus görög eredetű szó: meta + hodos = valami felé vezető út. A pedagógia a filozófiából vette át, kb. 300 éves a múltja.

nA nevelési módszer a nevelési cél érdekében alkalmazott eljárás, az emberformálás hogyanja.

nAz eljárás a módszer konkrét formája.

nAz eszközök az eljárásnak, azaz a módszer megvalósításának a segítői.

Milyen módszert használjunk?

nMeghatározza a nevelési cél és feladat.

nA tanulók életkora, értelmi fejlettsége.

nA tanár személyisége, felkészültsége, vezetési stílusa.

nA rendelkezésre álló lehetőségek és eszközök.

A nevelési módszereket többféle rendszerbe foglalták. Bábosik István rendszerezésének alapja, hogy a nevelési módszer, mely szükséglet kialakítását segíti elő.

A NEVELÉSI MÓDSZEREK CSOPORTOSÍTÁSA BÁBOSIK ALAPJÁN

nSZOKÁSOK kialakítása beidegző módszerekkel

nPÉLDAKÉPEK kialakítása magatartási - tevékenységi modellek által

nMEGGYŐZŐDÉSEK formálása tudatosító hatások által

Mindhárom szükséglet kialakításában és formálásában DIREKT - KÖZVETLEN (a nevelő által preferált és megvalósított módszerek) és INDIREKT – KÖZVETETT (a tanulók közösségi tevékenységrendszere a nevelő hatás forrása) nevelési módszerek is szerepet játszanak.

A SZOKÁSOK KIALAKÍTÁSÁBAN HASZNÁLATOS KÖZVETLEN MÓDSZEREK

nKövetelés: világosan elmondom, hogy mi az elvárás, mit szeretnék.

nGyakoroltatás: sokszor ismétlődő cselekvés folyamata – szokás, készség, jártasság kialakítására irányul, ehhez megfelelően motiválnom kell.

nSegítségadás: a nehézségek megoldásában, a rossz beidegződések megelőzésében van szerepe.

nEllenőrzés: azért, hogy fennmaradjon a folyamat. Az ellenőrzéskor összemérjük az elvégzett munkát, tevékenységet az eltervezett, elvárt eredménnyel. Az ellenőrzés során elnyert tapasztalatok elemzése az értékelés. A kettőnek együtt van értelme.

nÖsztönzés: elismerés, jutalmazás ‹=› elmarasztalás, büntetés. A beidegződést, valamint a további motivációt segíti.

A SZOKÁSOK KIALAKÍTÁSÁBAN ALKALMAZHATÓ KÖZVETETT MÓDSZEREK

A közösségi tevékenységek megszervezését jelenti, melyek a serdülőkorral vállnak egyre hatékonyabbá.

Feltételei:

nMindenki teljes értékűen vesz részt a tevékenységben

nKözös cél, feladat alapján történő tevékenység

nEgyüttműködést igényel a közösségtől

Módszerei:

nPerspektívák megszervezése: orientáló célkitűzés megfogalmazása, amely adekvát a közösség, és az egyén szükségleteivel – csak ekkor motivál.

nHagyományok kialakítása: a csoportkohéziót erősíti.

nKözvetett követelés: nevelő általi követelmény támasztás interakciók megszervezésével.

nKözvetett ellenőrzés: nevelő által megszervezett közösség általi beszámoltatás.

nKözvetett ösztönzés: kölcsönös közösség előtti értékelés (csoportos elismerés, jutalmazás ‹=› csoportos elmarasztalás, megvonás).

PÉLDAKÉPEK KIALAKÍTÁSA MAGATARTÁSI – TEVÉKENYSÉGI MODELLEK ÁLTAL

KÖZVETLEN MÓDSZERKKEL:

nElbeszélés: viselkedési mintákat élményszerűen előad.

nTények – jelenségek élményszerű bemutatása.

nMűalkotások: irodalmi, zenei, képzőművészeti alkotások felhasználása, művészetekben megfogalmazott minták.

nA nevelő tevékenysége, magatartása által közvetített példa.

KÖZVETETT MÓDON:

nA nevelő személyes részvétele a közösség életében: irányítása, tanácsai, szervezőmunkája hatékony minta a közösség fejlődésében.

nAz egyéni vagy csoportos pozitív példa kiemelése: segíti a pozitív értékek kiválasztását, preferálását. A kiemelteknek további motiváció.

A MEGGYŐZŐDÉSEK KIALAKÍTÁSÁBAN ALKALMAZHATÓ TUDATOSÍTÓ ÉS MEGGYŐZŐ MÓDSZEREK

Bonyolultabb cselekvési helyzetekben a MEGGYŐZŐDÉSEK az ösztönzők.

KÖZVETLEN MÓDSZEREK:

nElőadás, magyarázat, beszélgetés: az előbbiekben a nevelőé a főszerep, az utóbbi interaktív folyamat. Ez lehet szituációhoz kötött: egy gondozási folyamat, negatív vagy pozitív esemény elemzése.

            Tantárgy esetén a tananyag értelmezése és a levonható következtetések megfogalmazása.

nTanulók önálló elemző munkája: a nevelő által ismertetett feladat kapcsán a tanulók önállóan értelmezik és értékelik a fogalmakat, eszméket, értékeket. E módszer segíti a rendszerré szerveződést, meggyőződéssé válást.

KÖZVETETT MÓDSZEREK:

nVita: kölcsönös információcsere és felvilágosítás történik. A közösség tagjai elemeznek, következtetéseket vonnak le. Bizonyos értékeket, nézeteket szelektálnak, preferálnak.

A JUTALMAZÁS ÉS BÜNTETÉS, MINT NEVELÉSI MÓDSZER

JUTALMAZÁS

nPszichológiai alapja a serkentés. A pozitív magatartást megerősíti, ezáltal ösztönzi a fejlődést.

nMinden pozitív tartalmú erőfeszítést érdemes megerősíteni, mert ez motivál leginkább. Mivel mindenki vágyik rá, fokozott nevelő hatású.

nA kötelességből elvégzett feladatokat ne jutalmazzuk.

nEgyénre szabott legyen.

nFormái:

overbális

oírásos

oszociális

oanyagi

BÜNTETÉS

nPszichológiai alapja a gátlás. A reális énkép kialakításában, a helyes önértékelés szempontjából büntetésre, kudarcra is szükség van.

nAz nem mindegy, hogy hogyan büntetünk és milyen mértékben.

nA gyermeknek tudnia kell a büntetés okát.

nA tett után következzen.

nA negatív cselekedethez mért legyen és ne legyen visszhangja.

nEgyénre szabott legyen.

nFormái:

overbális vagy írásos

oén-, tárgy-, szabadságmegvonásos

oszeretetmegvonás, megszégyení-tés, fizikai büntetés – NEM SZABAD

ALTERNATÍV PEDAGÓGIÁK

Alternatív pedagógiák: önálló rendszert alkotnak (cél, módszer, követelmény, taneszköz rendszer, pedagógus képzés), a rendszer írásban megjelent – továbbadható. Más, a hagyományostól eltérő pedagógiai koncepció. Közös elem: a gyermek önálló ismeretszerzése, aktív részvétele a tanulási folyamatban. Valóságmegváltoztató képesség kialakítása. A tanár problémamegoldó, kutató, nem csupán értékközvetítő személyiség.

Reformpedagógiák: Ezek valamire reflektáltak pl. tömegoktatásra, gyermeket elnyomó módszerekre. Egy részük alternatív pedagógia is.

Az első reformpedagógiai irányzatok a XIX. sz.-i porosz, herbarti pedagógiára reagálnak. Milyen Herbart pedagógiája?

Szerinte az erényességhez kell a gyermeket elvezetni kormányzással és fegyelemmel. Kemény, autokrata a stílusa, a humán tudományokat nem tartja fontosnak, ugyanakkor mindenkinek mindent tanulni kell. A gyermeki spontán érdeklődés szerinte nem hajtóerő, a gyermeknek semmi önállóságot nem ad, őt passzív befogadónak tekinti.

Egyéb kedvező körülmények: a gyermeklélektan, a pedagógia, az antropológia, társadalomtudományok fejlődése. Tömegmozgalmak (szociális, ifjúsági és nőmozgalmak) erősödése, radikális filozófiai szellemi irányzatok (Nitzsche, Schopenhauer) megjelenése.

REFORMPEDAGÓGIAI IRÁNYZATOK

nNEONATURALIZMUS: Freinet, Ellen Key, Claparede

A nevelés: a nem nevelés művészete. Nem kell mesterségesen beavatkozni a gyermek életébe, hanem hagyni kibontakozni. Elsősorban a tanerőt kell nevelni, hogy jó példát mutasson. Közelebb az élethez, a természethez. Kidobták a katedrát, a padokat – körbeültek. Nem tanítás, hanem szabad foglalkozás. Nem tanterv, hanem műhely.

nSZOCIÁLPEDAGÓGIA: Emil Durkheim

A nevelés célja, hogy a gyermeket társadalmi lénnyé nevelje. Szerinte az iskolában dől el, hogy milyen ember lesz. Ezért változtassuk meg az iskolát és megváltozik a társadalom.

nKULTÚRPEDAGÓGIA: Dilthey, Weszely Ödön

Az embereket kiművelni, kultúrlénnyé tenni. Halálig tartó, permanens folyamat. A gyermeknek mindenről élménye, tapasztalata legyen.

nPEDAGÓGIAI PRAGMATIZMUS: Dewey

Az iskola maga legyen a valóságos élet! Hasznos dolgokra kell megtanítani a gyermeket, gyakorlati tevékenység keretében, az egyéni képességek fejlesztésével.

nPEDAGÓGIAI INDIVIDUALIZMUS: Helen Parkhurst –Dalton terv  

Az egyéni különbségekre, az önnevelésre, az önismeretre helyezi a hangsúlyt. Hagyni kell, hogy mindenki a saját tempójában haladjon.

JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005
Betlehem József
Deutsch Krisztina
Jogszabályok a képzésben
1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról
2005. évi CXXXIX. tv. a felsőoktatásról
1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésről
2001. évi CI. tv. a felnőttképzésről

KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY
A törvény hatálya:
óvodai nevelés
Iskolai nevelés-oktatás
Kollégiumi nevelés-oktatás
Tankötelezettség kezdete:
Legkorábban: abban a naptári évben, amikor 6. életévét május 31-ig betölti
Legkésőbb: amelyben 8. évét 08. 31-ig betölti
Tankötelessé válhat: szülő,  törvényes képviselő kérésére abban az évben, amikor 6.évét dec 31-ig tölti be


Tankötelezettség
      Tankötelezettség megszűnése:
  18. életévig, kivétel (16 év): érettségi, szakképesítés
     megszerzése, nagykorúvá válás
  (20. életévig testi, érzékszervi, értelmi, beszéd  más  fogyatékosság esetén)
A tanköteles korú gyermekek fejlettségéről az óvodák, a nevelési tanácsadók, illetve a fogyatékosokat vizsgáló szakértői bizottságok adnak szakértői véleményt. E szakvélemények alapján az iskola igazgatója dönt a tankötelezettség kezdetéről.
A tanköteles gyermeket a szülő köteles beíratni a lakóhelye szerint körzeti iskola első évfolyamára. Amennyiben a szülő nem a körzeti iskolába kívánja járatni a gyermekét, akkor is köteles oda beíratni és kérni az áthelyezését.
Tankötelezettség

A választott iskolában történő felvételről a férőhely függvényében az iskola igazgatója dönt.
A körzeti iskola nem utasíthatja el azoknak a gyermekeknek a felvételét, akik a körzetben laknak.
A tankötelezettséget a szülő kérése alapján magántanulóként is lehet teljesíteni, de iskolába be kell iratkozni. Az igazgató kezdeményezi a jegyzőnél a mindennapos iskolába járást annál a tanulónál, akinél nem lehet arra számítani, hogy magántanulóként eredményesen befejezze tanulmányait.
Nevelési-oktatási intézményekben zajló nevelő-oktató munka szakaszai
A közoktatás intézményei Nevelő és nevelési-oktatási intézmény
A közoktatás intézményei

Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény:
a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott
óvoda,
általános iskola,
középiskola,
speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola,
előkészítő szakiskola,
kollégium.


Közoktatás irányítása
Miniszter
Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont
Országos Köznevelési Tanács
Közoktatáspolitikai Tanács
FŐBB FEJEZETEK MÉG
NAT
Kerettanterv
Gyermek, a tanuló és a szülő jogai és kötelességei
Közoktatásban alkalmazottak
Értelmező rendelkezések
MIT ÉRDEMES TUDNI A NAT-RÓL?
1995. októberében 6 évi szakmai és politikai vita után fogadta el a kormány.
Tíz műveltségi területe van:
Anyanyelv és irodalom
Élő idegen nyelv
Matematika
Ember és társadalom (társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, emberismeret, történelem)
Ember és természet (természetismeret, fizika, kémia, biológia és egészségtan)
Földünk és környezetünk
Művészetek (ének-zene, tánc és dráma, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret)
Informatika (számítástechnika, könyvtárhasználat)
Életvitel és gyakorlati ismeretek (technika, háztartástan és gazdálkodás, pályaorientáció)
Testnevelés és sport

   NAT oktatásirányítási szempontból Központi tanterv.
Ismeret és tevékenységi köröket, követelményeket jelöl meg. A NAT tantervműfaji szempontból keret-, mag- vagy alaptanterv, mely önmagában nem tanítható , csak helyi tantervvel kiegészítve.
Megfogalmazott követelmények tekintetében:
Az 1. - 6. és a 7. – 10. évfolyamokból álló szakasz végére általános fejlesztési követelményeket fogalmaz meg
4. - 6. – 8. – 10. évfolyamok végére részletes követelményeket fogalmaz meg ( mi a tananyag, melyek a fejlesztési követelmények: mire legyen képes, milyen kompetenciákkal  rendelkezzék, milyen minimális teljesítményt vár el a tanulóktól)


Kerettanterv
 A kerettanterv ajánlást tartalmaz:
a nevelés és oktatás céljára,
 a tantárgyak rendszerére, az egyes tantárgyak témaköreire, a témakörök tartalmára, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeire, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretre,
az iskolai egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására
Helyi tanterv
Az adott keretre épít, de a helyi viszonyokhoz igazít. Meghatározza:
Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, azok óraszámát, tananyagát és követelményeit
A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elveit
Az iskolai számonkérés formáit, követelményeit
Az ilyen típusú iskolákban a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésre, oktatásra vonatkozó tananyagot.

Iskolák pedagógiai programja
Az iskola pedagógiai programja két nagy egységre bontható:
Nevelési program
Helyi tanterv
Nevelési program:
Nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat.
A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységet.
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot.
Pedagógiai program
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet.
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét.
A szülő, a tanuló, az iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formát, továbbfejlesztésének lehetőségeit.
Szakközépiskolában és szakiskolában tartalmaznia kell a szakmai programot, amelyet a központi programra kell alapítani.
A pedagógiai programot az igazgató készíti el kollégái bevonásával, és a a nevelőtestület fogadja el az iskolaszék véleményét meghallgatva.

Sajátos nevelési igényű  gyermekek
A testi, érzékszervi, enyhe vagy középsúlyos értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek
Óvodai nevelése esetén az óvoda nevelési programja tartalmazza a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet is
Iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is. A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet.
Pedagógiai szakszolgálatok
A szülő és a pedagógus nevelő munkáját, a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását segíti.
Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, gondozás: Tevékenységét a fővárosi, megyei és országos feladatokat ellátó rehabilitációs szakértői bizottságok szervezik.
A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység. Feladata a gyermekek állapotának felmérése, ennek alapján ők állapítják meg, hogy a tanuló milyen sajátos nevelésre szorul.
A nevelési tanácsadás: Feladata a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek problémáinak feltárása.
Logopédiai ellátás: A beszédhibák javítása, a dyslexia megelőzése és gyógyítása.
Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás.
konduktív pedagógiai ellátás: Mozgássérültek fejlesztése és gondozása.
Gyógytestnevelés.
Pedagógiai szakmai szolgálatok
Az intézmények fenntartóit, a pedagógusok munkáját, a tanulók érdekvédelemmel összefüggő tevékenységét segíti.
A pedagógiai értékelés. Feladata mérni és értékelni a nevelési-oktatási intézményekben folyó nevelő-oktató munka eredményességét.
Szaktanácsadás. Oktatási, pedagógiai módszerek ismertetése.
A pedagógiai tájékoztatás. A szakmai információk, tanügyi dokumentumok gyűjtése, feldolgozása és használatba adása.
Igazgatási, pedagógiai szolgáltatás. Tantervek készítése, információk közvetítése, óvodai nevelési programok, az iskolai és kollégiumi pedagógiai program készítésében való közreműködés.
Pedagógusképzés, továbbképzés, önképzés.
Tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása.
A tanulók tájékoztató, tanácsadó szolgálata. Jogaik érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával.
SZAKKÉPZÉSI TÖRVÉNY
A törvény hatálya
Törvény a szakképzésről
Hatálya:
a) a szakképzést megalapozó szakmai alapképzésre,
b) az állam által elismert szakképesítés megszerzésére,
c) munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére,
d) a felsőoktatási intézményben szervezett felsőfokú szakképesítés megszerzésére,
e) a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, a mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítására,
f    ) a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok számára szervezett képzésre;
g) a megváltozott munkaképességűeket érintő rehabilitációs képzésre
h) az elhelyezkedést, a vállalkozást segítő képzésre
A szakképzés intézményei
Országos Képzési Jegyzék
a) a szakképesítés azonosító számát, megnevezését és a hozzárendelt FEOR-számot,
b) a szakképesítések körét és szakmacsoportját,
c) a jegyzékbe kerülés évét,
d) a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítéseket,
e) a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartamát,
f) az iskolai és a szakmai előképzettséget,
g) a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit meghatározó minisztert

FELSŐOKTATÁSI TÖRVÉNY
A felsőoktatási törvény célja
Tanítás tanulás alkotmányos jogának biztosítása
Tanuláshoz való jog minden MK állampolgárt megillet, ha képes rá
Felsőoktatási intézmények autonómiája: tanítás, kutatás, és művészeti életben
A felsőoktatási intézményi autonómia területei
A felsőoktatási intézmény oktatási és tudományos kutatási munkáját segíti:
Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB)
Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT)
További törvényi célok I.
Európai Felsőoktatási Térségbe, az Európai Kutatási Térségbe történő beilleszkedése keretfeltételeinek megteremtése
Kutatások és azok feltételeinek támogatása: megteremteni az oktatás és a kutatás egységét, erősíteni a magyar felsőoktatás és a nemzetközi kutatás kapcsolatát, biztosítani, hogy a felsőoktatási intézmények a kutatás-fejlesztés egyik legjelentősebb bázisát képezzék
a magyar felsőoktatás társadalmi-gazdasági beágyazottságának erősítése, fejlődés biztosítása, egészségtudatos, környezettudatos szemlélet és értékek közvetítése,
Life Long Learning (egész életen át tartó tanulás)



További törvényi célok II.
Hallgatók felé értékközvetítés
Hallgatói oktatói jogok meghatározása
Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség
Képzési szerkezet – munkaerő-piaci igényekhez való igazítása
Felsőoktatás finanszírozási rendszerének kialakítása
Minőségbiztosítás – hitelesítés rendszere


Felsőoktatás oktatási alaptevékenysége
Alapképzés
Mesterképzés
Doktori képzés
Felsőfokú szakképzés
Szakirányú továbbképzés


Felsőoktatás kutatási alaptevékenysége
Alap
Alkalmazott
Kísérleti kutatás és fejlesztés
Technológia innováció
Oktatást támogató egyéb kutatás


Felsőoktatási intézmény alapítója lehet:
a magyar állam, helyi önkormányzat, országos kisebbségi önkormányzat
a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett egyházi jogi személy
a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet
a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett alapítvány vagy közalapítvány

Egyetem - Főiskola
A felsőoktatási intézmény egyetem vagy főiskola lehet.
Egyetem az a felsőoktatási intézmény, amelyik
    legalább két képzési területen jogosult mesterképzésre,
    valamint legalább egy tudományterületen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére, feltéve, hogy a felsőoktatási intézmény munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább egyharmada tudományos fokozattal rendelkezik.
Az egyetem és a főiskola valamennyi képzési ciklusban folytathat képzést.
Szervezeti felépítés I.
A felsőoktatási intézmény stratégiai döntést hozó és annak végrehajtását ellenőrző szerve a gazdasági tanács.
A felsőoktatási intézmény vezetője a rektor.
A felsőoktatási intézmény oktat

Oldal: Pedagógia
Pécsi Rekreációsok - © 2008 - 2024 - rekisek.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat